A tanuláshoz elsősorban az elköteleződés szükséges. Elsősorban. Az elköteleződés nem egy szándék. Sokkal- sokkal több ennél.
Öt béka ült az ágon. Négy elhatározta, hogy leugrik. Hány béka maradt az ágon? NEM, Nem, nem!
Nem egy béka maradt, mert nem azt mondtam, hogy négy leugrott, hanem azt, hogy elhatározta, ami azt jelenti, hogy eddig nem volt elhatározva, nem volt meghízva egy vonal, egy határ… De ez még semmit nem jelent. Az elköteleződés az nem a gondolathoz, hanem a megvalósításhoz való kötődés. Öt béka maradt!
Ha megvan az elköteleződés, akkor olyan emberek véleményét keresd, akik képesek kritikusan állni a véleményedhez. Többet tanulunk azoktól, akik megkérdőjelezik az állításainkat, a véleményünket, mint azok, akik csak megerősítik. Legyenek „kellemetlen jótékonykodók”, mert nem velem törődnek, hanem a gondolattal, az állítással. Ezért sokkal tárgyilagosabbak. Nem a bizonytalanság mozgatja őket, hanem az igazi vélemény számít nekik. Olyan emberre legyen szükséged, aki energikus és elszánt, nem pedig olyanra, aki agresszív és harcias. Az előbbi az intellektuális módon közelít a tényekhez, nem érzelmileg hozzám. Ez nagyon számít, ha újra akarok gondolni dogokat.
Értékeld át! Gondold újra! – mert itt jó lenne, ha tudnánk azt, hogy Mit Hogyan teszünk és főleg Miért. Ez a tudatosság iskolája.
